Tartozom egy rövid beszámolóval a nagy visszatérésnek
számító versenyről, ami a saját pályánkon került megrendezésre.
 |
| Darázsfészek... |
Április 22-én kezdődött meg a szezon, Varbergben, a
Västgötacupen első versenyével. Nagy volt az izgalom és az adrenalin csak úgy
áradt bennem. 2 év kihagyás után ismét megmérettetésre készültem…
 |
| Rajt utáni első akadály |
Volna…
 |
| Volt mikor nem adta ki |
Ha a természet nem szól közbe, akkor mindez meg is
valósulhatott volna, de hiába küzdöttem az univerzum erőivel szemben alul
maradtam és egy akkora maflást kaptam, hogy padlóra kerültem. Szó szerint…
Ugyan próbáltam a szerdai edzés után dacolni a tényekkel, de sajnos a 4 fokos
levegőt teljes torokból zihálva szívni igazán szívásnak bizonyult.
 |
| A legkisebbek is képviselték magukat... |
Csütörtökön reggel már köhögéssel keltem, pénteken már beszélni sem tudtam és
fájt a nyelés, péntek estére pedig már lázam is lett, így sajnos le kellett
fújnom a visszatérést.
 |
| Új, dupla bucka |
Természetesen megjelentem a verseny napján és a szalag külső
oldaláról néztem végig a futamokat… Fontos feladatot kaptam, az utolsó körre
való csengetés és a cél-zászló lengetése volt a munkaköröm.
 |
| A csirkék nem repültek... |
Egy megerőltető nap volt, a verseny igazán jól sikerült, 400 feletti bringás állt rajthoz. Nem történt nagyobb baleset, de ahogy célba ért az utolsó harcos, azonnal letettem a kolompot és a zászlót és már indultam is haza.
 |
| A régi letörés, amit még mindig nem vállaltam be |
Semmi nincs veszve, áprilisban elmaradt a debütálás, de 1
hét betegeskedés után ismét nyeregbe szálltam és már van annyi erőm hogy
teljesíteni tudjak egy versenyt. Meglátjuk hogy mire lesz elég az elegendőnek nem nevezhető felkészülést
követően az energiám, de az biztos, hogy teszek egy próbát a május 14-i
versenyen Vårgårda-ban, a szezon egyik legnehezebb pályáján…
 |
| Lehet hogy így, de mindenképpen végigcsinálom... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése