Folytatásként, hogy egy örök klasszikussal éljek, "Fárasztó sportág a pénzvadászat"... igen, lehet hogy egy kis lazításra is rászorulnék, az elmúlt hónapok után.
A mögöttem álló 2 hónapban sok minden történt, de azért nem kell tartani attól, hogy most ódákat fogok zengeni a kicsattanó öröm miatt.
Szépen sorjában nézve, volt egy megjelenésem Szandrával és Tomival együtt a Bringa expo-n március elején, ami inkább egy kellemes időtöltés volt, és pár napos kikapcsolódás a munkából, mintsem határtalanul sikeres szponzori tárgyalás.
 | |
| Viking megszállás a Bringa Expo-n |
Ezt követően rá kellett jönnöm arra, hogy nem szabad kisajátítani senkit, így Szandruszt sem, akinek a 2012-es év az utolsó az U22-es mezőnyben, és komoly esélyei ne vesszenek el miattam. Valószínűleg így marad aszfalton. Ezzel azonban veszélybe került a korábbi álmom, a 24 órás világkupa sorozat teljesítése. Persze, férfi solo kategóriában indulhatnék, de akkor október óta folyamatosan az alapján kellett volna készülnöm, tehát ebben az esztendőben teljességgel kizárt a dolog.
 |
| Meglepődve láttam, hogy otthon már kolbászból van a kerítés |
A negatív tényezőket elfogadva elég jól haladtam az edzéssel és neveztem is az első versenyre. A nyújtás is helyet kapott az edzéseimben, a bemelegítést sem mindig hagyom el, és ekkor egy barátom rávett arra, hogy menjek el vele futni. Mivel aznap senki nem akart jönni velem technikai edzésre, rábólintottam és elmentem vele...
A hiba ez volt. 13,5 km lett a táv, életemben második alkalommal húztam futócipőt, ráadásul most egyenletes tempóban, az 1 órát pár perccel meghaladó idővel értem haza. Fáradtnak nem éreztem magam, de ahogy megálltam, beütött a baj. Mintha egy rozsdás, régi páncélt öltöttem volna magamra, semmim nem akart mozogni. Másnapra csak izomlázam lett, nem is foglalkoztam vele, menni alig bírtam, de a tekerés ment, a lényeg pedig az. Pár nap elteltével annyira elkezdett fájni a bal térdem, hogy az edzést félbe kellett szakítanom és csak jobb lábbal nyomva, haza kellett jönnöm.
Csak hogy minden jó legyen, itt állok az első verseny előtt pár nappal és képtelen vagyok edzeni.
A sok nehézség ellenére, már nagyon vártam, hogy végre újra versenyezhessek. A kis "öreg" Gary Fisher mellettem áll, nemsokára megkapja az összes új holmit, tehát a vázon és a kerekeken kívül minden új lesz, teljes vérfrissítés. Lehet hogy nekem is szükségem lenne rá? :)
Annyit tudok csak mondani, hogy akkor érzi csak az ember, hogy valami hiányzik neki, amikor nem csinálhatja szabadon, ha valami hátráltatja a megvalósításban.
 |
| A védjeggyé vált szín még nagyobb mennyiségben... |
Idén tehát minden átalakulni látszik, a cél a tavaly elvesztett XCO bajnokságban való részvétel, és egy igazán őrült ötlet, július utolsó hétvégéjén, 48 óra leforgása alatt 2 db 24 órás verseny teljesítése, amiben a Nutrixxion termékek fogják biztosítani az üzemanyag pótlást. És persze nem szabad megfeledkeznem a lelkes személyes támogatóimról a SOMIT szűk csoportjából.
 |
| Az energia szállítói |
1 héten belül jelentkezem az első, remélem pozitív hangnemű beszámolómmal!
Addig is kellemes hógolyozást így áprilisban. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése