2011. május 4., szerda

1:a may loppet Kvänum

Eljött hát a 2011-es igen hosszúra tervezett verseny szezon első állomása is, május 1-én.

A helyszín Kvänum, a Västgötacupen nyitó futama.
Idén a szenior kategóriában próbálok szerencsét ebben a sorozatban, mivel nem az XC a fő szakágam.

Kvänum 2 órányi autózásra van Varbergtől, így (számomra) korán kellett indulni. Négy kedves csapattársammal vágtunk neki az útnak. Amíg ők elintézték az utó nevezést, addig én kipakoltam a bicikliket és felkészítettem magamat a pályabejárásra.


Tavaly már mentem itt, de hamar kiderült, hogy teljesen más verseny lesz ez, mint akkor volt, idén porzott a pálya, a sziklák nem csúsztak, nagyon élvezetes versenynek néztünk elébe.

A kezdők, majd korcsoportok szerinti rajtok következtek.
12:30-kor jött a mi kategóriánk, a férfi szenior. A Varbergs MTB, két versenyzővel képviseltette magát ebben a csoportban. a 395-ös rajtszámmal a második sorból kellett várnom a rajtot. Ez egy ilyen rövid versenyen hátrányt jelent, bár bíztam benne, hogy jó szokásomhoz híven megint jól fogom elkapni a rajtot. Eléggé rosszul esett, mikor bejelentették, hogy kicsit csúszik az indulás. 12:40-kor szólalt meg a síp és elszabadult a pokol.
Nem lett volna rossz a rajtom, a bal szélen próbáltam előre jutni, de a mellettem lévő srác jobban indult, mint amit arra számítottam, de sajnos emiatt satufék és egy nagy fa között lehetett választani. Azt hiszem nem kell mondani, hogy mi mellett döntöttem. Éppen csak a mezőny fele ment el mellettem, mire be tudtam sorolni. Egy döngölt, kavicsos úton kellett megtenni a 800 méteres "felvezető kört", viszont nekem jobb megoldásnak tűnt az avarban való előre törés. Henrik vitte el a rajtot, a visszafordítónál már 5-6. helyen álltam, de folyamatosan támadtak. Egy gyökeres emelkedőn (aminek később még nagy szerepe lesz) előztem meg  a Henriket, és feljöttem a 4. helyre. Jött a focipálya füve, majd elég erőt éreztem magamban, hogy újra előzzek. Nem akartam elengedni az első kettőt.
Jobb szélen akartam bebújni, de a sporttárs igen erőszakos volt és a könyökét használva az árokba akart lökni. Szóltam hozzá pár szép szót, majd az első technikás részen már el is mentem neki. Utána beakadtam egy meredek sziklán a 2. hátsó kerekébe, aminek köszönhetően le kellett szállnom és a legnagyobb ellenségem, a futás következett. 1 helyet vesztettem. (Megtanultam futni?! :D )

Utána a nagy letörésnél - ami egy kb 1 méter magas szikláról való leugrást jelent ebben az esetben - én szembecsuk, fog összeszorít és ugrás... Feljöttem a 3. helyre.

Az első kör második fele kellőképpen nyugisan telt, pár előzgetés, de semmi más. A második kört ismét a 4. helyen kezdtem, de hamar méghátrébb találtam magam, ott viszont észbe kaptam és megkezdtem a felzárkózást. Ismét a 3. helyen voltam, majd pedig a kör legnehezebb részén felzárkóztam a 2. helyre. 4-5 mp-el volt előttem a hazai pályán versenyző Jimmy, majd jött a feketeleves.
Az utolsó dombocskán, ahol a Henriket megelőztem a legelején..... A Kvänum IF versenyzője meg akart előzni belső íven, de én nem engedtem... Nem fogta fel hogy ott nem fér el... Összeakadtunk és a földön találtuk magunkat, két összegabalyodott bicikli társaságában. Kihámoztam a felszerelésemet és őt jól leszúrva indultam tovább. Beletelt kis időbe, mire összekaptam magam, de megoldottam és 23 mp-el lemaradva, a 2. helyen zártam az év első futamát.
Bal sípcsontomon és a bal könyökömön szép színes foltokkal és újabb "harci tapasztalatokkal" zártam a napot.

10,7 km volt a teljes versenytáv, tehát igazi sprint volt. 30:08-as idővel gurultam át a célvonalon, viszont a pulzusomról semmit sem tudok, mivela Garmint a célban kapcsoltam be. :D Ott viszont 200 feletti pulzussal dolgozott a szívem.

Jó volt hallani a nevemet a díjkiosztón másodikként. Igazi nyelvtörő nekik. :)
Trans Hungária Maraton augusztusban. Ne feledkezzetek meg róla.

1 hét pihenés következik.

2 megjegyzés: