2014. szeptember 8., hétfő

Cross Country VB elit, avagy így csinálják a nagyok

Ma már kellett belépő, hát a VIP sorban kaptunk
Újra itt vagyok, a késés miatt elnézést kérek, de mondanom sem kell hogy mennyire sűrű a program egy ilyen eseményen, mint a hafjelli VB.
DH Időmérő...

A tervek alapján ma a Down Hill pályát akartuk felderíteni először, mivel edzés volt, és még kevés ember. Túl kényelmes megoldás lett volna a lifttel felmenni, ezért úgy döntöttünk, hogy gyalog, a pálya vonalát követve fogunk megküzdeni a heggyel. 160 méter körüli tengerszint feletti magasságban volt a cél, sok-sok kép és szörnyülködés keretében mentünk felfelé. Ami a XC pálya legdurvább lejtője volt, azzal párhuzamosan jött a DH pálya utolsó sziklakertje, de felfelé haladva kiderült, hogy ez a leggyengébb rész volt.
Az utolsó- XC pályával megegyező - szakasz
Hajrá Magyarok!!!

Ezt a szakaszt megelőzően volt a leggyorsabb pont, ahol már az edzésen is 74 km/órás tempóval igyekeztek lefele. Innen nehéz volt feljutni, mert bizony a hegyoldal 40°-os meredekségű volt, a pálya kicsit meredekebben jött. Lassan haladtunk, mert az állunkat elhagyva fotóztunk minden érdekes részen.
No brake elnevezésű szakasz
Enyhe lejtő...
Figyelem felkeltés


A kilátás lélegzet elállító

A legérdekesebb ezt követően jött, a Rock Jungle nevű szakasz, ahol majdnem függőleges kellett félelmetesen nagy és éles sziklákon keresztül menni.Azon gondolkodtam, hogy az az elvetemült, aki kitalálja azt, hogy ilyen terepen bicikliseket vezessen keresztül. A meredekségről leginkább az árulkodott, hogy ki volt feszítve egy kötél az egyik fához, aminek a segítségével fel lehetett mászni a dzsungel tetejére. Innen nem mentünk már sokat, a Hefjell express elnevezésű gyors szakasz következett, ami pár hatalmas ugrást rejtett.  

Meredek ott hátul? Á dehogy :D
Rock Jungle

Ember feletti
Itt elfáradt a társaság, és egy kávészünetet követően pedig már csak 1 óránk volt a női elit futamig, így a felső részre nem jutott időnk. 40percbe telt mire leértünk, pedig a pálya 2/3-nál jártunk csak.
Figyelem, a vonat csak a célban áll meg :D
A semmiből tűnt fel
Kb 10 méteres ugrás, csak felrántással











Beszereztem gyorsan a zászlókat és már rohantam is a pályára.Sajnos a késői érkezés miatt a rajtnál nem találtam jó helyet fotózni. Miután a lányok elmentek, kezdődött a rohanás. Elég hamar széthullott a mezőny, nagyon meggyűlt a sor már az első emelkedő után, így a sziklakertbe csak kis késéssel tudtam beérni. A lányoknál nem volt jellemző hogy feltekerjenek ezen a szakaszon. Barbi a középmezőnyben jött, jó volt végre magyarul szurkolni. :)
Barbi a 31. helyről rajtolt

Kajsa 1 kör hátrányban a 46. lett

A finn lánynak meggyűlt a baja a pályával

A hazai drukkerek















Barbi is beállt a sorba, sajnos egyre hátrébb


Kis csalódás volt a tegnapi U23-hoz képest ez a futam. Az "öreglányok" már nem élvezték annyira az ugratókat, mint a tinik. Az első helyek sorsa elég hamar eldőlt, és hátrébb is hamar fáradtak a fiatalokhoz képest. Őszinte mosolyt sem a sziklás lejtőzés, sem pedig a hosszú mászás közben nem lehetett felfedezni az arcokon. A nagy mandínerekben már jobb volt a lányok kedve, de az utolsó letörést a célegyenesre vezető lejtőzés előtt nem szívlelték annyira.  Barbi sajnos nagyon vissza csúszott és emiatt kiintették 2 körrel a vége előtt.
Egy legenda: Gunn-Rita Dahle

Barbi igyekszik a szerpentin irányába

Nézőből nem volt hiány

Vajon kinek drukkol? :)

Ami ez után következett, az nekem okozott fejtörést... Elhagytam valahol a bankkártyámat a hegyoldalban... Elkezdtem keresni, de elég nagy a terület ahhoz hogy ne találjam meg. Ezzel elment az idő, és a fiúk rajtja előtt 20 perccel mentem vissza a szállásra enni egy kicsit, viszont ezzel le is maradtam a nagy futam rajtjáról.
Szlovén kanyartechnika

Irina Kalentieva száguld az ezüstéremért

Teljes menetfelszerelés, indulhatunk :)

Egyszerűen hihetetlen az a tempó amit a fiúk toltak végig a verseny alatt. Jó volt látni a világ legjobb kerekeseit csatázni élőben. Nem emberi amit a srácok műveltek. A sziklakertet itt is sokan inkább lábon tették meg, de futva... Az ugratókat a mezőny első fele simán abszolválta, a DH lejtő nem okozott sok problémát, de a legmeglepőbb számomra a közel 20%-os hosszú mászás sebessége volt. Hihetetlen, hogy még az utolsó körben is olyan tempót nyomtak az emelkedőn, hogy a közvetítő kocsi alig tudta tartani velük a tempót. a magyarokat Parti Andris és Juhász Zsolti képviselték, Zsoltit sajnos kiintették, de Andris a 41. helyen befejezte a versenyt. Nino és Absalon hatalmas csatát vívtak, aztán a francia átvette a vezetést, és büntetés végrehajtóként verte el a svájcit. Nem tudott válaszolni a támadásra. Ekkor épp Jennyvel beszélgettem a pálya szélén. Svéd lazasággal kommentálta az eseményeket... Na, akkor megkapta a motivációt, amire annyira vágyott már. Ugye Nino és Jenny csapattársak a Scott-Odlo csapatban.
Nino Schurter eszeveszett tempóban a 2. körben

Andris kicsit jobban erőlködve

A szerpentin

Ki így, ki úgy

Aztán pár szó után arrébb sántikált, hogy drukkolhasson csapattársának, és a svédeknek. Nagy az összetartás közöttük.Az utolsó körben a célegyenesre vezető lejtő és a letörés között ingáztam, így láttam Absalont, ahogy megállt a hídon hogy üdvözölje a közönséget, mielőtt megnyeri a világbajnoki címet. Aztán láttam Schurtert, ahogy a kimerültségtől teljesen kikapcsolva a letörésen az utolsó szintről elfeledkezik, és a kormányon átesve lehasal előttem. :P
Nino a levegő ura

Olasz stílus vadász

Jenny figyeli az eseményeket
















Izgalmakban nem volt hiány a mai napon. Nagy meccseket láttam, hihetetlen pálya szakaszokon való őrültek száguldásának lehettem szemtanúja... Maximális tiszteletem a versenyzőknek.
Az első komolyabb lejtő

Wengelin az utolsó métereken

Elég ijesztő innen nézve

A világ három legjobb montisa

Ezután a hétvége csúcspontja következett, amiről a következő posztban olvashatsz. Annyit elárulhatok, hogy köze van Jenny Rissveds-hez. 

Este még átmentem Lillehammerbe és egyetlen jelenlévő magyarként drukkoltam Hegének. Az egyetlen magyar triálosnak, aki 6. helyen jutott a 26"-osok döntőjébe. A kemény pályán apróbb hibákat követett el, és csupán egyetlen gyufaszálon múlott a dolog. Az előkelő 8. helyet tudhatja magáénak Laci a triálos világ elitben. Ismételten gratulálok neki.
Sziklamászás magyar módra

Hege utolsó ugrása

A spanyoloknál is kihúzták a gyufát

A napnak még mindig nem volt vége, a Cannondale buszánál Afterbike party volt, ahol mondhatnám hogy az 1 nm-re jutó világbajnokok száma elég magas volt. Ott volt mindenki, aki számít a mai XC világban. Jó volt ott lenni közöttük. Mindenki ugyanannyit ért, senki nem nézte le a másikat, meghatározó élményben volt részem.
Vannak ismerős arcok...
Megalapozták a hangulatot a srácok...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése